Szívritmuszavar

Szívritmuszavar

A szívritmuszavarról röviden

Szívritmuszavarnak a túl lassú, túl gyors vagy szabálytalan szívverését hívjuk. Az egészséges emberek pulzusszáma meglehetősen változatos. A szívverés fizikai aktivitás közben felgyorsul, pihenés vagy alvás közben pedig lelassul. Sőt, az se feltétlenül kóros, ha a szív időnként kihagy egy-egy ütemet. Szívritmuszavart jelezhet a tartósan 100 feletti és 60 alatti pulzusszám. A szívritmuszavarok nem csak a szívverés számát és ritmusát tekintve változatosak, hanem aszerint is, hogy mely részét érintik a szívnek, és milyen súlyos következményeik vannak. Bizonyos szívritmuszavarok nem veszélyesek, mások viszont a szív elégtelen működésével párosulnak, amely során a szív nem tud elég vért pumpálni a vérerekbe. Szélsőséges esetben a szív le is állhat egyes szívritmuszavarok miatt, amely életveszélyes állapot, és azonnali beavatkozást igényel. A szívritmuszavar gyógyszerekkel, a szívbe ültetett eszközökkel vagy műtéttel általában jól kezelhető.

Okok

A szív önállóan is képes az izomösszehúzódásokért felelős elektromos jeleket, az ingerületet, előállítani és vezetni. A szívritmuszavarok gyakran ennek a szív alapritmusát diktáló ingerületképző és -vezető rendszernek a hibás működéséből fakad. Az ingerületképző és -vezető rendszer szívizomsejtekből áll, így ritkábban az is előfordulhat, hogy a szívnek olyan része kezd el ingerületet képezni, amelynek nem ez az eredeti feladata, hanem az izommunka. Ahogy öregszünk, a szívünkben a korral bekövetkező kedvezőtlen változások és egyes szívet érintő betegségek következményei károsíthatják az ingerületképző és -vezető rendszert. Akár az egészséges szívben is lehet a szívritmuszavar közvetlen kiváltó oka például a kiszáradás, a vércukorszint normálistól való eltérése vagy az erős érzelmi stressz. Néhány szívritmuszavartípus okait még csak kevéssé tárták fel.

Tünetek

A szívritmuszavarok nem okoznak feltétlen tüneteket. Gyakori, hogy csak akkor fedezik fel a szívritmuszavart, amikor más okból kifolyólag vizsgálják meg a beteget. A tünetek közé tartozik:

  • Gyors szívverés
  • Lassú szívverés
  • Szívdobogás érzés
  • Tartós fáradtság és gyengeség
  • Szédülés
  • Mellkasi fájdalom
  • Légszomj
  • Ájulás

Az utolsó négy tünet már igen súlyos. Ha ezek közül jelentkezik valamelyik, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni.

A szívritmuszavar kockázatát növelő tényezők

A szívritmuszavar kockázatát minden olyan tényező növeli, amely a szív elöregedését és károsodását okozza. Tehát idősebb életkorban nagyobb valószínűséggel jelenik meg a szívritmuszavar. Az életmódot illetően a kávéfogyasztás, dohányzás és alkoholfogyasztás tartozik a jelentősebb kockázati tényezők közé. A keringési rendszer betegségei közül a magasvérnyomás és a koszorúér-betegség járul hozzá a leginkább a kockázatokhoz. Különböző szívműtétek szintén magasabb kockázattal járnak a későbbiekben. Más, közvetlenül a keringési rendszert nem érintő kórképek, mint például a pajzsmirigybetegségek vagy az alvás közbeni kóros légzési szünetek, is növelik a szívritmuszavar kockázatát. Bizonyos szívritmuszavartípusokra való hajlam öröklődhet, tehát nagyobb esélyünk van a szívritmuszavar megjelenésére, ha szüleinknél vagy testvéreinknél már megjelent a betegség. Egyes vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek szintén szívritmuszavart okozhatnak, illetve bizonyos műtéteket követő hetekben szintén megnő az esély a szívritmuszavarokra. Az egészségestől eltérő élettani állapotok, mint a kiszáradás, egyes ionok hiánya, vagy a normálistól eltérő vércukorszint szintén növelik a kockázatot, ameddig a normálistól eltérő állapot fennáll.

Teendők súlyos szívritmuszavar esetén

Szédülés, mellkasi fájdalom, légszomj vagy ájulás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Az egyik szívritmuszavar típusnál, a kamrafibrillációnál, a keringés pillanatokon belül összeomolhat, és a beteg légzése és szíve leállhat. Ha ez a környezetünkben következik be, akkor először hívnunk kell a 112-es segélyszámot, majd meg kell kezdeni az újraélesztést. Ha van a közelben automata külső defibrillátor készülék, akkor használjuk. A defibrillátor készülék elektromos ütést tud mérni a beteg mellkasára, amely újraindíthatja a szívverést. Az automata defibrillátor működtetéséhez nem szükséges előzetes tudás vagy képzettség, a készülék megmondja, hogy mit kell tennünk. A készülék úgy van programozva, hogy csak akkor ad elektromos ütést, ha az valóban segíthet a betegen.

Kezelés

A legtöbb szívritmuszavar hatékonyan kezelhető. A szívritmuszavar kezelési eljárásai magukban foglalják a gyógyszeres kezeléseket, a szívverést szabályzó eszközök (pacemaker-ek) beültetését és a műtéti eljárásokat. Az orvosi kezelést kiegészítheti a beteg átállása egy, az addiginál egészségesebb életmódra, amely csökkenti a keringési rendszerrel kapcsolatos kockázatokat.