Ökológia

Az ökológia alapjai

Az ökológia az élőlények élettelen környezettel, illetve az egymással való kapcsolatait vizsgálja többnyire az egyed feletti szerveződési szinteken. Bár sokfajta fizikai, kémia és biológiai tényező veheti körül az előlényeket, ezek közül csak azokat veszi figyelembe az ökológia, amelyek valóban hatnak az egyes élőlényekre. Az környezeti tényezők nem egyenletesen oszlanak el a Földön, így ebből az irányából megfogalmazva az ökológia azzal foglalkozik, hogy miért nem élhetnek az élőlények bárhol, bármikor és bármekkora számban a Földön. A fontosabb élettelen környezeti tényezők közé tartozik például a fény, a hőmérséklet, a víz, a levegő és a talaj. A biológiai környezeti tényezők az élőlények egymás közötti kölcsönhatásait foglalják magukban. A környezeti tényezők hatásait leginkább a populációk szerveződési szintjén tárgyalják. A magasabb szerveződési szintek, mint például a populáció feletti társulás és bioszféra, magukban foglalják az alacsonyabb szerveződési szintek tulajdonságait, ezért a környezeti tényezők ez utóbbiak képét is jelentős mértékben formálják.

Populáció

A populáció egy faj egyedeinek egy csoportja, amelyek általában egy területen élnek, és egy szaporodási közösséget alkotnak. Egy élőhelyen a populációra ható összes környezeti tényezőnek alkalmasnak kell lennie a populáció fentmaradására. Az összes környezeti tényezőt együttesen az adott populáció niche-ének nevezzük. Tehát az élőhely a fizikai térben egy hely, a niche meg az adott élőhelyen megtalálható és az adott faj populációjára ható környezeti tényezők összeségét jelenti. Számos különböző faj élhet egy élőhelyen, de két faj niche-e tartósan nem lehet teljes átfedésben egymással.

 

 

Társulás

A társulás vagy életközöség egy élőhelyen együtt előforduló, különböző populációk együttese. A társulás nem pusztán a populációk egyszerű összesége, hanem magában foglalja a társulást alkotó populációk összetett ökológiai kapcsolatait is. A társulások alapját képzik a termelők populációi, amelyek szervetlen anyagokból állítanak elő szerveseket főképp napenergia segítségével. A termelők szerves anyagait közvetlenül vagy közvetve használják fel a fogyasztók és lebontók populációi. A társulásokat alkotó populációk számát és a populációk egyedszámának eloszlását ökológiai sokféleségnek nevezzük. Az ökológiai sokféleség értéke jellemző egy adott társulásra nézve, de változása szintén jelezheti a társulásban végbemenő folyamatokat.

Bioszféra

A bioszféra köznapi értelemben a földi élővilág összességét jelenti. Tudományos fogalomként a bioszférához hozzátartozik a Föd levegő-, víz- és kőzetburkának azon részei is, amelyekben élőlények fordulnak elő. Továbbá nem csak az élőlények közötti kölcsönhatásokat, hanem az élőlények élettelen környezettel való kapcsolatait is magában foglalja. Ha a beérkező napfénytől és a világűrbe kisugárzott energiától eltekintünk, akkor a bioszféra zárt rendszernek tekinthető. Tehát nem lép ki a bioszférából, és nem jön be a bioszférába jelentős mennyiségű anyag. Bár emberi léptékkel hatalmas, a bioszféra mérete mégiscsak véges.

Környezetvédelem

A környezetvédelem az embert körülvevő fizikai, kémiai és biológiai környezet állapotmegóvásának a gyakorlata, amely az emberiség által okozott károk megelőzésére, mérséklésére, elhárítására és helyreállítására irányul. Az ökológia segít megérteni, hogy a különböző emberi tevékenységek milyen problémákat és károkat okozhatnak a környezetben. A környezetvédelemi problémák közé tartozik a klímaváltozás, a túlnépesedés, a hulladéktermelés vagy a genetikailag módosított élőlények felhasználása. Napjaink egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája a klímaváltozás, amely a Föld éghajlatának jelentős és tartós megváltozását takarja. A klímaváltozás oka az üvegházhatás fokozódása, amelyért a tudományos konszenzus elsősorban a kőszén, kőolaj és földgáz elégetését és a szén-dioxid gáz kibocsájtást teszi felelőssé. A szén-dioxid és a levegő más gázai átengedik a napfényt, de visszatartják a Föld felszínéről visszasugárzott hőt, ezért nevezzük a jelenséget üvegházhatásnak. A Föld ezért felmelegszik, ami a klíma megváltozását is maga után vonja.

Természetvédelem

A természetvédelem a természetben élő élőlények, társulások vagy akár az egész bioszféra megóvása az emberi behatásoktól. Fókuszpontjában a fajok kihalásának megelőzése, a populációk fenntartása és a társulások élőhelyeinek és biológiai sokféleségének a védelme áll. Bár a környezet- és természetvédelem között van átfedés, a környezetvédelem inkább az emberre irányul, amíg a természetvédelem a természetes élővilágra. A természetvédelem legfőbb kihívása emberi túlnépesedés és túlfogyasztás. Az emberi populáció növekvő mérete és szükségletei egyre nagyobb területeket igényelnek. A bioszféra mérete viszont véges, így mind a túlnépesedés, mind a túlfogyasztás a természetes élőhelyek területének csökkenésével jár együtt. A természetes élőhelyek eltűnése fajkihaláshoz és a társulások leromlásához vezethet.

Ha nem csak az ökológia, hanem az érettségi más biológia tudományágai is érdekelnek, akkor jó kiindulópont lehet a Budapesti Reáltanoda kezdőlapja.