Szívelégtelenség

Szívelégtelenség

A szívelégtelenségről röviden

Szívelégtelenségről beszélünk, ha a szív nem tudja a vért megfelelő módon keringtetni a vérerekben, ami miatt a szervezet nem jut elég oxigénhez és tápanyaghoz. A szívelégtelenség többnyire lassan kialakuló betegség, ami főként a 65 év feletti korosztályt érinti. Egyes szívbetegségek fokozatosan károsítják a szívizmot, és a szívizom túl gyenge vagy túl merev lesz már a megfelelő véráramlás biztosításához. A szívelégtelenségben szenvedőknek akár súlyos tünetei is lehetnek. Sok, szívelégtelenséghez vezető rendellenességet nem lehet meggyógyítani, de a kezelés javíthatja a beteg életminőségét. Ritkább esetben a szívelégtelenség jól kezelhető, mert okai megszüntethetőek.

Okok

Ha a szív megsérül vagy legyengül, a keringtető működés oroszlánrészét végző kamrák megnyúlhatnak, megnagyobbodhatnak, és merevvé válhatnak. A szívelégtelenség általában a bal kamránál kezdődik, amely vérrel látja el a szervezet döntő részét. A szívelégtelenség ritkábban a jobb kamrát vagy mindkét oldalt is érintheti. Mivel a szív nem tudja kipumpálni a szükséges mennyiségű vért a vérerekbe, folyadék gyűlhet fel az alsó végtagokban és a hasban, de akár a tüdőben is, ami légszomjat okoz. Súlyos esetben a vese és máj működése szintén károsodhat.

A szívelégtelenségnek sokféle, igen eltérő oka lehet. Leggyakrabban szívinfarktus során alakul ki, mivel a szívinfarktus a legtöbbször a szívizomzat pusztulásával ját együtt. A kezeletlen magasvérnyomás-betegség, szívritmuszavarok egyes típusai és a szívbillentyűk hibás működése szintén előidézhetik hosszabb távon. Az anyagcsere-betegségek közül a pajzsmirigybetegségek vagy cukorbetegség vezethet szívelégtelenséghez. Gyakran vírusos szívizomgyulladások okozzák a fiatal korban kialakuló szívelégtelenséget.

Tünetek

Általában a tünetek lassan alakulnak ki, de néha a tünetek hirtelen is jelentkeznek. A szívelégtelenségben szenvedőknek súlyos, akár életveszélyes tüneteik lehetnek. A szívelégtelenség tünetei a következők lehetnek:

  • Duzzanat a lábban, a bokában és a lábfejben
  • A has területének duzzanata
  • Hányinger és étvágytalanság
  • Elhúzódó fáradtság és gyengeség
  • Légszomj
  • Nehezen csillapodó köhögés
  • Csökkent mozgásképesség
  • Gyors vagy szabálytalan szívverés
  • Mellkasi fájdalom

A szívelégtelenség kockázatát növelő tényezők

Elsősorban a szívinfarktusnak, de más, a keringési rendszert érintő megbetegedésnek a kockázati tényezői egyben a szívelégtelenség kialakulásának az esélyét is növelik. A helytelen életmód, amely magában foglalja a helytelen táplálkozást, mozgáshiányt, elhízást, alkoholfogyasztást, dohányzást és stresszt, növeli a kockázatot. A már kialakult keringési rendszer betegségek, cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek és a szívizomgyulladást okozó fertőzések szintén növelik a kockázatot. Az előbb említett betegségek kialakulására való genetikai hajlam is növeli a szívelégtelenség esélyét.

Kezelés

A szívelégtelenség orvosi kezelése általában arra irányul, hogy a lehető leghosszabb ideig lassítsa a beteg állapotának romlását és javítsa a beteg életminőségét. Számos gyógyszer, illetve bizonyos műtéti eljárások segíthetnek ebben. Gyakran javasolják az életmódbeli változtatásokat is a betegeknek. A szívelégtelenség megjelenése után általában a kezelésekre egész életen keresztül szükség van. A gyógyulás akkor lehetséges, ha a szívelégtelenségnek jól kezelhető oka van. Például, ha a szívbillentyűk hibás működése okozza a szívelégtelenséget, azok műtéti cseréje vagy javítása meggyógyíthatja a szívelégtelenséget is.