Szívelégtelenség

A szívelégtelenségről röviden

Ha a szív nem tudja a vért megfelelő módon keringtetni a vérerekben, ami miatt a szervezet nem jut elég oxigénhez és tápanyaghoz, akkor szívelégtelenségről beszélünk. A szívelégtelenség többnyire lassan kialakuló betegség, ami főként a 65 év feletti korosztályt érinti. Egyes szívbetegségek fokozatosan károsítják a szívizmot, és a szívizom túl gyenge vagy túl merev lesz már a megfelelő véráramlás biztosításához. A szívelégtelenségben szenvedőknek akár súlyos tünetei is lehetnek. Sok szívelégtelenséghez vezető rendellenességet nem lehet meggyógyítani, de a kezelés javíthatja a beteg életminőségét. Ritkább esetben a szívelégtelenség jól kezelhető, mivel okai megszüntethetőek.

Okok

Ha a szív megsérül vagy legyengül, a keringtető működés oroszlánrészét végző kamrák megnyúlhatnak, megnagyobbodhatnak és merevvé válhatnak. A szívelégtelenség általában a bal kamránál kezdődik, amely vérrel látja el a szervezet döntő részét. A szívelégtelenség ritkábban a jobb kamrát, vagy mindkét oldalt is érintheti. Mivel a szív nem tudja kipumpálni a szükséges mennyiségű vért a vérerekbe, folyadék gyűlhet fel az alsó végtagokban és a hasban, de akár a tüdőben is, ami légszomjat okoz. Súlyos esetben a vese és máj működése szintén károsodhat.

A szívelégtelenségnek sokféle, igen eltérő oka lehet. Leggyakrabban szívinfarktus során alakul ki, mivel a szívinfarktus nagyon gyakran a szívizomzat pusztulásával ját együtt. A kezeletlen magasvérnyomás, szívritmuszavarok egyes típusai és a szívbillentyűk hibás működése szintén előidézhetik hosszabb távon. Anyagcsere betegségek közül a pajzsmirigybetegségek vagy cukorbetegség vezethet szívelégtelenséghez. Gyakran vírusos szívizomgyulladások okozzák a fiatal korban kialakuló szívelégtelenséget.

Tünetek

Általában a tünetek lassan alakulnak ki, de néha a tünetek hirtelen is jelentkeznek. A szívelégtelenségben szenvedőknek súlyos, akár életveszélyes tünetei lehetnek. A szívelégtelenség tünetei a következők:

• Duzzanat a lábakban, a bokában és a lábfejben
• Has területének duzzanata
• Hányinger és étvágytalanság
• Elhúzódó fáradtság és gyengeség
• Légszomj
• Nehezen csillapodó köhögés
• Csökkent mozgásképesség
• Gyors vagy szabálytalan szívverés
• Mellkasi fájdalom

A szívelégtelenség kockázatát növelő tényezők

Elsősorban a szívinfarktusnak, de más, a keringési rendszert érintő megbetegedésnek a kockázati tényezői egyben a szívelégtelenség kialakulásának az esélyét is növelik. Az helytelen életmód, amely magában foglalja a helytelen táplálkozást, mozgáshiányt, elhízást, alkoholfogyasztást, dohányzást és stresszt, növeli a kockázatot. A már kialakult keringési rendszer betegségek, cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek és a szívizomgyulladást okozó fertőzések szintén növelik a kockázatot. Az előbb említett betegségek kialakulására való genetikai hajlam is növeli a szívelégtelenség esélyét.

Kezelés

A szívelégtelenség orvosi kezelése általában arra irányul, hogy a lehető leghosszabb ideig lassítsa a beteg állapotának romlását és javítsa a beteg életminőségét. Számos gyógyszer, illetve bizonyos műtéti eljárások segíthetnek ebben. Gyakran javasolják az életmódbeli változtatásokat is a betegeknek. A szívelégtelenség megjelenése után általában a kezelésekre egész életen keresztül szükség van. A gyógyulás akkor lehetséges, ha a szívelégtelenségnek jól kezelhető oka van. Például, ha a szívbillentyűk hibás működése okozza a szívelégtelenséget, azok műtéti cseréje vagy javítása meggyógyíthatja a szívelégtelenséget is.