Klímaváltozás

A klímaváltozás fogalma

A közbeszédben a klímaváltozás (éghajlatváltozás) szót a legutóbbi pár száz év globális felmelegedésére és a Föld éghajlati rendszerének ezzel együtt járó tartós és jelentős megváltozására használjuk. A globális felmelegedés fogalma csak részben fed át a klímaváltozással, mivel a klímaváltozás a Föld hőmérsékletén kívül más tényezők változását is magában foglalja, mint például a csapadék mennyisége és eloszlása, vagy a légmozgások és tengeráramlások iránya. A tágabb értelemben klímaváltozásnak nevezik a Föld éghajlatának korábbi változásait is. Az éghajlat sokszor és nagy mértékben megváltozott a Föld története során. Ezeknek a változásoknak számos oka volt, mint például vulkanikus tevékenységek vagy kontinens mozgások.

A jelenlegi klímaváltozás okai

A jelenlegi klímaváltozás legfőbb okának a tudományos konszenzus a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj és földgáz) elégetését és az ez által felszabaduló szén-dioxid gázt tartja. A légköri szén-dioxid, illetve a levegő más gázai, átengedik a Földre érkező napfényt, de elnyelik a Föld felszínéről visszasugárzott hőt. A jelenséget üvegházhatásnak hívják, és ennek köszönhető, hogy a Föld átlaghőmérséklete az összetett földi élővilág számára megfelelő. Az iparosodás kezdetétől, az utóbbi 300 év alatt, a légkör szén-dioxid koncentrációja 50%-kal nőt, ami az üvegházhatást fokozta, és a Föld hőmérsékletét emelte. Más mezőgazdasági és ipari tevékenységek is növelik az üvegházhatású gázok, leginkább a szén-dioxid és a metán kibocsájtását. Az emberiség további üvegházhatású gáz kibocsájtásától függ, hogy a felmelegedés és klímaváltozás mértéke és hatás mekkora lesz a jövőben.

Globális változások

A klímaváltozás többek között globális, az egész Földet érintő, változásokat foglal magában. A globális felmelegedés miatt a sarkkörök és magashegységek jégtakarója megolvad, és a felszabaduló víz az egész Földön megemeli az óceánok és tengerek vízszintjét, és csökkenti a tengervíz sókoncentrációját. Becslések szerint az óceánok vízszintjének az emelkedése 2100-ra elérheti akár a 2 métert is. Az oxigén koncentrációja fordítottan arányos a víz hőmérsékletével, így a felmelegedő vizek oxigén koncentrációja csökken. A szén-dioxid vízben oldódva szénsavat hoz létre, így a növekvő légköri szén-dioxid szint a tengervizek elsavasodásához vezet.

Helyi változások

Bár a klímaváltozás globális, éppúgy, mint egyes következményei, más változások minősége és mértéke eltérhet különböző területeken. Az utóbbi pár száz év hőmérséklet emelkedése jóval magasabb az Északi-sarkvidéken, mint a Föld más területein. Sok országnyi területek éghajlatát befolyásolhatja a jelenlegi tengeráramlatok leállása vagy megfordulása, amely a tengervizek hőmérséklet emelkedése és sókoncentráció csökkenése miatt következhet be. Egyes szárazföldi területeken a csapadék mennyisége csökken, és az aszályok gyakoribbá válnak. Szélsőséges esetben ezek a földterületek elsivatagosodhatnak. Más területeken nő a csapadék mennyisége, és az árvizek lesznek gyakoribbak. Továbbá a csapadék évszakos eloszlása megváltozhat, és a szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hurrikánok, özönvízszerű esőzések és hőhullámok, gyakorisága szintén megnőhet.

 

 

A klímaváltozás hatása az élővilágra

A tengeri és szárazföldi élőlények elterjedési területe meg tud változni, így képesek lehetnek követni a felmelegedés következtében általánosságban a Sarkvidékek és magasabb tengerszint feletti területek felé mozgó éghajlati zónákat. A hidegebb éghajlatú élőhelyek viszont eltűnnek, illetve globális változások, mint például óceánok oxigénszintjének csökkenése és savasodása, szintén élőhelyek megszűnését okozhatják. Tehát bizonyos élőlények számára alkalmas élőhelyek teljes egészében eltűnhetnek a Földről. Az élőlények evolúciós alkalmazkodása sokszor nem tudja követni a környezeti tényezők pár száz év alatt végbemenő intenzív változását. A gyors evolúciós alkalmazkodásra képtelen, elterjedési területüket nehezen megváltoztató fajok fennmaradását a környezetben bekövetkezett változások veszélyeztetik, az ilyen fajok könnyen kipusztulhatnak. Egyes fajok kihalása, más, jól alkalmazkodó fajok elszaporodása a társulások stabilitását csökkentik, amelyek az ökológiai problémák tovább gyűrűzését okozhatják.

A klímaváltozás hatása az emberiségre

A klímaváltozás az egész világon hatással van ez emberek életére, de az egyenlítőhöz közeli területen élő, fejlettlen gazdaságok lakóit nagyobb mértékben fenyegetik a káros következmények. Hosszabb távon a tengerparti területeken élők lakóhelyeit elöntheti a víz. A tartós szárazsággal sújtott területeken súlyos vízhiány léphet fel. A tengeri társulások károsodása csökkenti a lehalászható fogás mennyiségét, egyes szárazföldi területeken a haszonnövények terméshozama csökken, és az állattenyésztés ellehetetlenülhet a víz- és takarmánynövényhiány miatt. Szegényebb országokban az élelem hiánya akár kiterjed éhínségekhez vezethet. A melegebb éghajlatú országokban a hőhullámok az ember hőmérséklet-tűrőképességének felső határát is elérhetik, közvetlenül veszélyeztetve a lakosok életét. Trópusi kórokozók elterjedési területe nőhet, illetve egyes fertőzések gyakorisága is emelkedhet a melegebb éghajlattal. Összességében a klímaváltozással leginkább sújtott területek lakosságának tömeges elvándorlása várható, amennyiben a globális felmelegedés üteme nem mérséklődik.

Ha nem csak a klímaváltozás foglalkoztat, hanem az ökológia is, illetve, ha a biológia érettségire készülsz, hadd ajánljam a figyelmedbe a Budapesti Reáltanoda biológia érettségi felkészítő tanfolyamait.