Biológia középszintű érettségi

Információk a középszintű biológia érettségiről

A biológia érettségi könnyebb változata a középszintű biológia érettségi vizsga. A felsőoktatási intézmények számos képzése a középszintű biológia érettségi vizsga letételét várja el a felvételhez. A középszintű vizsgát nemcsak a felsőoktatási felvételi miatt teszik le az érettségizők, hanem szabadon választható ötödik érettségi tantárgyként pusztán az érettségi megszerzéséhez. A vizsgára jelentkezés az érettségi jelentkezés általános szabályai szerint történik. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán egy feladatsort kell megoldani, ami 100 pontot ér. A szóbeli vizsgán egy bizottság előtt kell felelned 50 pontért. A két pontszámot összeadják, tehát a maximális pontszám 150. A teljes pontszámból számolják ki a felvételi eljárásban szerezhető pontokat és az érettségi osztályzatot.

Jelentkezés

Ha a középszintű biológia érettségi letétele nem szükséges a felsőoktatási felvételihez, akkor elég csak az érettségire jelentkezni. Amennyiben a felsőoktatási intézmény követelményként írja elő egy adott képzésbe történő felvételhez a középszintű biológia érettségit, akkor az érettségire és a felsőoktatási felvételi eljárásra külön kell jelentkezni.

A felsőoktatási felvételi eljárásra egységesen a felvi.hu honlapon lehet jelentkezni. Az érettségire történő jelentkezés módja több dologtól is függ:

  1. Középiskolába jársz-e vagy sem?
  2. Tanultad-e az érettségi tantárgyat a középiskoládban vagy sem?
  3. Már rendelkezel-e érettségi bizonyítvánnyal vagy sem?
  4. Milyen típusú érettségi vizsgát szeretnél tenni?

Az érettségi jelentkezés határideje a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15. napja, az október-novemberire szeptember 5. napja. Ha ezek a napok nem munkanapra esnek, akkor a határidő a megadott napok után következő munkanap. Vizsgadíjat attól függően kell fizetned, hogy középiskolába jársz-e vagy sem, illetve milyen típusú érettségi vizsgát szeretnél letenni. További részleteket találhatsz az érettségi jelentkezésről az alábbi gombra kattintva:

Tananyag

A középszintű biológia érettségi tananyagát a jelenleg érvényes (2024. évi) biológia érettségi követelményrendszer tartalmazza. A középszintű érettségi tananyag ugyanazokat a nagy biológia tudományágakat tartalmazza, mint az emelt szintű érettségi, de az elvárt ismeretek mennyisége kisebb. A tudományágak ábécé sorrendben:

  1. Állattan
  2. Biokémia
  3. Biotechnológia
  4. Embertan
  5. Etológia
  6. Genetika
  7. Mikrobiológia
  8. Növénytan
  9. Ökológia
  10. Sejtbiológia

Az érettségi követelményrendszer a jelenleg érvényes (2020. évi) Nemzeti Alaptantervre épül, de azzal nem fed át teljesen. Tehát a szokásos (nem fakultációs) középiskolai biológia órák csak részben készítenek fel a középszintű érettségire. A követelményrendszerből csak a középszintre vonatkozó ismereteket kell tudnod az érettségin. A többlet lexikai tudásnak minimális jelentősége van az eredményes érettségi szempontjából, tehát nem érdemes az emelt szintű érettségihez tartozó ismereteket megtanulnod. Azt kell minél jobban tudni, amit valóban kérdeznek a középszintű biológia érettségin.

A követelményrendszer alapvetően tanároknak készül, és nem diákoknak. A követelményrendszer rövid, tömör mondatai sokszor nem határozzák meg pontosan, hogy milyen ismereteket kell tudni az adott témához. Az érettségi felkészítő tanár tudni fogja, hogy mire gondolt a követelményrendszert készítő kollégája, mivel ideális esetben mindkettőjüket megfelelően kiképezték a magyar középiskolai biológia oktatására. A diákok, teljesen érthető okok miatt, a rövid mondatokból és címszavakból nem feltétlen azokra az ismeretekre következtetnek, amire valójában kellene.

A fentiek miatt sok diáknak hasznos, ha a biológia érettségi tananyagában jártas biológia tanár készíti fel a középszintű érettségire. A biológia tankönyvek közül is olyat érdemes választani, amely a jelenleg érvényes (2024. évi) biológia érettségi követelményrendszer ismereteit tartalmazza, és amelyben jelölik, hogy mit kell tudni a középszintű érettségire. Ilyen tankönyv például a Mándics Dezső, dr. Molnár Katalin: Biológia – középiskolásoknak, érettségizőknek (2023. évi kiadás). Sok biológia tankönyv a középiskolai biológia oktatáshoz készült a Nemzeti Tanterv alapján, és nem kifejezetten az érettségihez, így csak részben fednek át a középszintű biológia érettségi tananyagával. Az emelt szintű érettségi felkészüléshez készült tankönyvek tartalmazzák a középszint ismeretanyagát is, de a két szint ismeretanyagát nehéz szétszálazni, ha nincs külön jelölve, mi tartozik csak a középszintű és mi az emelt szintű biológia érettségihez. Az emelt szintű biológia érettségi tananyaga legalább dupla akkora, mint a középszintűé, így jelentősen több energiabefektetést igényel a megtanulása. Az igaz, hogy az emelt szintű tananyag elsajátítása átfogóbb biológia tudást ad, de a középszintű érettségin ez csak minimális előnyt jelent a csak a középszintű biológiából alaposan felkészült vizsgázókkal szemben.

Hogyan készüljek az érettségire?

A középszintű biológia érettségi ismeretanyagát meg kell tanulnod, ez az alapja a felkészülésnek. Az ismeretek megtanulása nemcsak az ismeretek memorizálását jelenti, hanem eggyel magasabb szinten az összefüggések átlátását is. A tananyagon kívül azzal is érdemes tisztában lenned, hogyan kérdeznek rá a megtanult ismeretekre, illetve, hogy milyen készségekkel (kompetenciákkal) kell rendelkezned a középszintű érettségi vizsgához. Ha tankönyvből megtanulod a tananyagot, de nem láttál egyetlen érettségi feladatot sem az érettségi vizsgáig, az olyan, mintha jó fizikai kondícióban lennél, de csak a verseny napján derülne ki, hogy távolugrásban, vagy gátfutásban kell versenyezned. Érdemes gyakorolni az adott versenyszámra is.

Az érettségi vizsga előtt minimum egy-két írásbeli feladatsort meg kellene oldanod, hogy legalább nagyjából lásd, hogy mire számíthatsz. Ha igazán biztosra szeretnél menni, akkor érdemes minél többet gyakorolnod a középszintű biológia érettségi feladataihoz hasonló példákon. Az előző évek érettségi feladatsorain is tudsz gyakorolni, illetve, a középszintű biológia érettségi feladatgyűjtemények szintén jól használhatók a gyakorláshoz. A középszintű biológia érettségihez szükséges készségek (szövegértés, alapvető matematikai és logikai készségek, diagramelemzés stb.) fejlesztése alapvetően nem a biológia órákhoz köthetőek, de a biológia problémafeladatokon történő gyakorlás során ezek is fejlődhetnek. Ha nem rendelkezel megfelelő készségekkel, hiába memorizálod az ismeretanyagot, nem tudod majd hatékonyan alkalmazni a problémafeladatoknál.

A felkészülésnél különféle stratégiákat használhatsz. A legalapvetőbb elv, hogy ne legyenek nagy hiányosságok a tudásodban. Ha például szinte semmit sem tudsz növénytanból, nagyon sok pontot veszíthetsz, ha az érettségi feladatsorban éppen egy sok pontot érő növénytan feladat van abban az évben. Az egyik legnépszerűbb stratégia a „fölé lövés”, amikor a középszintű érettséginél megkövetelt ismereteknél többet tudsz, és ezáltal jobban átlátod a biológia egészét is. A többlet tudás segít a kérdéseknél, amelyek már erősen a középszintnek a felső határát súrolják. Másfelől az ilyen nehéz kérdések ritkák, tehát a „fölé lövéssel” pár plusz pontot fogsz csak szerezni nagy energia befektetés árán. Ha már mindent megtanultál egyszer, érdemes aszerint visszamenni az egyes tananyag részekre, hogy milyen gyakran kérdezik azokat az érettségin. Általában hajlamosak vagyunk azt áttanulni újra, amit szeretünk a tananyagból, illetve, kihagyni azt, amit nem. Viszont könnyen előfordulhat, hogy a kedvenc anyagrészed nem szokták túl gyakran kérdezni az érettségin, az utáltat meg igen.

Írásbeli vizsga

A középszintű biológia érettségi írásbeli vizsgáján egy központilag összeállított feladatsort kell megoldanod. A feladatsor 6-12 feladatból áll. Minden feladat több kérdést tartalmaz. A feladatsor megoldására 150 perced van. A rendelkezésre álló időd szabadon oszthatod be, és tetszőleges sorrendben haladhatsz végig a feladatokon. A vizsgán a tollon kívül csak számológépet használhatsz. A számológépnek adatok tárolására vagy szöveg megjelenítésre alkalmatlannak kell lennie, és neked kell vinned a vizsgára. A feladatlapot a javítási útmutató alapján annak az iskolának a szaktanára értékeli, ahova jársz vagy ahova beosztottak.

A feladatok tartozhatnak kizárólag egy biológia tudományághoz vagy egy tudományágon belüli részterülethez. Más feladatok kérdései akár több tudományágat is érinthetnek. A feladatok kérdései több szempont alapján is csoportosíthatók:

  1. Bizonyos kérdésekhez elég csak a megfelelő ismeretet felidézni, más kérdések az ismeretek alkalmazását várják el. Általában az utóbbi kérdéstípus kapcsolódik szöveghez, képhez, ábrához vagy diagramhoz.
  2. A kérdések lehetnek tesztkérdések, amelyeknél több lehetőség közül kell kiválasztani a helyes választ, illetve szöveges választ, ábra kiegészítést vagy számítást igénylőek. A tesztkérdés lehet egyszerű választás (több lehetséges válasz közül csak egy helyes), többszörös választás (több lehetséges válasz közül több is helyes), többféle asszociáció (több lehetséges választ kell ismételten állításokhoz rendelni), ábrafelismerés (egy ábra különböző részeit kell a fogalmakhoz rendelni), struktúra-funkció feladat (egy ábra különböző részeit kell állításokhoz rendelni) és illesztés (fogalmakat vagy állításokat kell halmazokhoz rendelni).

A feladatsorban az egyszerű ismeretek felidézést igénylő tesztkérdések nagyjából a pontok felét adják. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása kevésbé függ a készségektől, tehát ha az ismereteket alaposan megtanultad, akkor is el tudsz érni egy jó pontszámot, ha a problémafeladatokban gyengébben teljesítesz.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga egy nagyjából 15-20 perces felelet. A vizsga az érettségit szervező iskola tanáraiból álló vizsgabizottság előtt zajlik. A felelet előtt legalább 30 perc felkészülési időt kapsz. A felkészülési idő alatt érdemes vázlatot készítened, amit a felelet alatt is használhatsz. A szóbeli tételsort és a hozzá tartozó értékelési útmutatót a központilag megadott szempontok alapján az érettségi helyszínéül szolgáló iskola szaktanára állítja össze. A tételcímek nyilvánosak, de a tétel pontos tartalma nem. Legalább 20 tételnek kell alkotnia a tételsort. Minden tétel tartalmaz egy A.) és egy B.) feladatot. Az A.) és B.) feladat eltérő biológia tudományághoz tartozik egy tételen belül. Az A.) feladatok egy-egy életközeli témát dolgoznak fel a biokémia, embertan, ökológia vagy sejtbiológia tudományágból. A B.) feladat egy gyakorlati probléma megoldásából vagy megválaszolásából áll az állattan, biokémia, növénytan vagy ökológia tudományágából. A B.) feladat kiváltható projektmunkával, ha az adott vizsgaidőszakban aktív tanulói jogviszonnyal rendelkezel egy középiskolában. A projektmunka egy megfigyelés vagy kísérlet elvégzése, és annak szöveges dokumentációja. A projektmunkát az érettségi előtt kell elkészítened. A szóbeli vizsgán a projektdolgozatot kell röviden bemutatnod egy rövid előadás formájában, majd a projekttel kapcsolatban felmerülő kérdésekre kell válaszolnod. A szóbeli vizsga maximális 50 pontjából 25 pontot adnak az A.) feladatra, 20 pontot a B.) feladatra vagy az azt kiváltó projektmunkára, és 5 pontot a felelet felépítésére és nyelvi kifejezőkészségre. Az önállóan kifejtett, logikus gondolatmenetért és a helyes nyelvhasználatért jár a maximális 5 pont. Minél több segítségre szorulsz, annál kisebb részét fogod megkapni ennek az 5 pontnak.

A szóbeli vizsga A.) feladata

Az A.) feladatnál alapvetően a feladathoz kapcsolódó ismereteidet értékelik, kisebb hangsúly esik a felelet felépítésére és a nyelvi kifejezőkészségre. Az A.) feladat témája kétféle lehet:

  1. Embertan, kiegészítve a kapcsolódó biokémiai és sejtbiológiai ismeretetekkel. Például a fotoszintézis és a zöld színtestet már nem kell tudni biokémiából, illetve sejtbiológiából.
  2. Ökológia, külön hangsúllyal a környezet- és természetvédelmen.

A szóbeli vizsga B.) feladata

A B.) feladatnál meg kell értened és helyesen kell kivitelezned a felvetett gyakorlati feladatot. Ezen túl a felelet biológiai ismereteit szintén értékelik. A tételekhez tartozó B.) feladatok fele laboratórium vizsgálat a biológia érettségi követelményrendszer dőlt betűs részeiből. A feladatok másik fele az ökológia tudományágából kerülnek ki, és a következő típusúak lehetnek:

  1. A Növényismeret (dr. Seregélyes Tibor, dr. Simon Tibor: Növényismeret – A hazai növényvilág kis határozója) vagy azzal egyenértékű növényhatározó könyv felhasználásával egy növény szervezettani és ökológiai jellemzése.
  2. A Növényismeret és Állatismeret (dr. Varga Zoltán: Állatismeret – Bevezető a hazai állatfajok meghatározásához) vagy azokkal egyenértékű növény- és állathatározó könyvek felhasználásával több növény- és állatfaj szervezettani és ökológiai jellemzése vagy összehasonlítása.
  3. Nemzeti park, természetvédelmi terület vagy az iskola közelében található társulás élővilágának jellemzése megadott információk (kép, videó, térkép, fajlista stb.) alapján.

A Növényismeret és Állatismeret könyveket, a kísérletek elvégzéséhez szükséges eszközöket, illetve a feladatokhoz tartozó segédanyagokat a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.

Projektmunka

A projektmunka a szóbeli vizsga B.) feladatát válthatja ki. Csak akkor választható, ha még középiskolába jársz az érettségi évében. A projektmunka egy megfigyelés vagy kísérlet elvégzése, illetve annak a szöveges dokumentációja, a projektdolgozat. A projektmunkát egy konzulens szaktanár felügyeletével és segítségével kell elvégezned. A projektmunka témaválasztása a biológia érettségi tananyagán belül kötetlen, de a konzulens szaktanárnak jóvá kell hagynia. Az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor jelezned kell, hogy a B.) feladatot projektmunkával szeretnéd kiváltani, és a konzulens tanár által jóváhagyott projektmunka témáját is meg kell adnod.

A projektdolgozat egy rövid és leegyszerűsített tudományos dolgozatnak fogható fel. A tudományos dolgozatokban a különböző fejezetek sorrendje kötött, nagyon ritkán térnek el a hagyományos szerkezettől. A projektmunka szerkezete ennek megfelelően a következő részeket tartalmazza:

  1. Bevezetés az irodalmi háttérrel tárgyalásával és a felvetett kérdés megfogalmazásával.
  2. A megfigyeléshez vagy kísérletekhez használt módszerek leírása.
  3. A megfigyelés vagy kísérlet eredményeinek ismertetése.
  4. Az eredmények értelmezése és következtetések levonása.
  5. Irodalomlista

A 3. és 4. fejezetet a projektdolgozatban össze lehet vonni. A projektdolgozat terjedelme minimálisan 15.000 karakter, maximálisan 30.000 karakter szóközökkel együtt. Ez nagyjából 2.000-4.000 szó, ami lényegesen rövidebb, mint egy átlagos egyetemi szakdolgozat a 10.000-15.000 szavas hosszával. A projektdolgozatot legkésőbb az írásbeli érettségi vizsgák első napjáig be kell adnod. Ha elmulasztod a határidőd, akkor a szóbeli vizsgán a B.) feladatot kell megoldanod. A szóbeli érettségin a projektmunkát egy rövid előadásban kell bemutatnod, majd a projektmunkával kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnod. A projektmunka maximális 20 pontjából 10 pontot kaphatsz a projektdolgozatra, és 10 pontot az előadásra.