Biológia érettségi követelmények

A biológia érettségi követelményekről röviden

A 2024-es biológia érettségit már a 2020-as Nemzeti alaptantervre épülő követelményrendszer alapján fogják összeállítani. Az új biológia érettségi követelményrendszer nyilvánosan elérhető. A követelményrendszer 81 oldalas, tehát meglehetősen részletes és hosszú. Alapvetően az érettségi felkészítő tanárok számára készült, de akár diákok is használhatják a felkészülés során. Elsősorban nektek, diákoknak szeretnénk itt segítséget nyújtani a követelményrendszer értelmezésében. A követelményrendszer egy nagy táblázatot tartalmaz, amelyben az első oszlop a témákat, a második a középszintű és a harmadik az emelt szint érettségi követelményeket tartalmazza. A követelmények fogalmakból, gondolkodási elemekből, kifejezésekből és összefüggésekből áll, amelyek a biológia érettségi ismeretanyagát körvonalazzák. Viszont a követelményrendszer nem tartalmazza a fenti ismeretelemek kifejtését vagy magyarázatát, tehát nem alkalmas a tanulásra, mint például egy jó tankönyv. A középszintű érettségi vizsgán, csak a „Középszint” feliratú oszlopban lévő ismeretek szerepelhetnek, amíg az emelt szintű érettségire mind a „Középszint”, mind az „Emelt szint” oszlop tartalmát tudni kell.

Kompetencia

A biológia követelményrendszerbe a kompetenciák leírása nagyon rövid, de mind az írásbeli, mind a szóbeli érettségi vizsgán a kompetenciáidat éppúgy felmérik, mint a biológiai ismereteidet. A kompetencia egy elvont és nehezen körvonalazható fogalom. Hogy picit jobban megértsük, onnan kell kiindulnunk, hogy kétfajta tudás különböztetünk meg az oktatásban. Az egyik az információk egyszerű ismerete (tartalomtudás), a másik meg olyan tudás, amivel újabb információkat szerezhetünk meg, elemezhetjük és rendszerezhetjük a már megszerzett információkat, vagy problémákat tudunk megoldani a megszerzett információik alapján (eszköztudás). A kompetencia inkább az utóbbit fedi le, de tartalmazza az információk egyszerű ismeretét is.

Vegyünk egy példát. Képzeljünk el egy diákot, aki a japán nyelv összes szavát, a szavak kiejtését, a szókapcsolatokat és az összes nyelvtani szabályt megtanulta. Tehát minden egyszerű információt ismer, ami ahhoz szükséges, hogy beszélni tudjon japánul. Viszont soha nem hallott senkit sem japánul beszélni, és ő maga se beszélt még. Szinte biztos, hogy nem fog folyékonyan társalogni, ha egyszer csak japán emberek közé kerül. Pedig minden tartalmi információval rendelkezik, amivel rendelkezni lehet. Viszont egyáltalán nem rendelkezik a tudással, hogyan kellene az információkat használni. Pont ezen, a tudás alkalmazásán van a kompetencia hangsúlya. Ha a példánkban szereplő diák elég sokat beszélget japán emberekkel, megtanulja használni a lexikális nyelvi információkat, tehát megtanul japánul beszélni. A kompetencia szót leginkább a készség szóval lehet helyettesíteni, így azt is mondhatjuk, hogy diákunk a japán beszédkészséget szerezte meg, amikor japánul kezdett el kommunikálni másokkal. Bár a kompetencia hangsúlya a tudás gyakorlatban való alkalmazásán van, ne felejtsük el, hogy példánk diákja nem tudná megtanulni a japán nyelv használatát anélkül, hogy például ne ismerné legalább a japán szavak egy részét. Tehát a kompetencia sohasem nélkülözheti bizonyos információk ismeretét.

A biológia érettségin elvárt készségek

A biológia érettségin elvárt készségek igen változatosak. Szükséged lesz ábraelemző, adatelemző, érveléstechnikai, logikai, matematikai és szövegértési készségekre. Az elvárt készségek közül sokkal a középiskolai biológia órákon nem foglalkoznak, hiszen a szövegértés például a magyar órákhoz, vagy a matematikai készségek fejlesztése a matek órákhoz kapcsolódik. Minden érettségi sok olyan kérdés van, amelynek megválaszolása nem igényel biológiai ismeretet. Tehát aki a szükséges készségek birtokában van, akkor is meg tudja válaszolni őket helyesen, ha egy percre se nyitotta ki a középiskolai biológia tankönyvet.

Hogyan fejlesszem a készségeimet?

A rövid válasz az, hogy sok gyakorlással. Például, ha sokat olvasol, akkor fejlődni fog a szövegértésed. A készségek fejlődése lassú és hosszú folyamat. Jobban fejlődnek, ha hónapokon vagy akár éveken keresztül rendszeresen gyakorolsz. Egy-egy alkalommal nem kell túl hosszan, sokkal inkább a rendszerességen van a hangsúly. Ha rövid ideig, intenzíven gyakorolsz, majd utána egy jó darabig egyáltalán nem, akkor jóval kevésbé fog az adott készséged fejlődni. A készségek fejlesztése lényegesen nagyobb kihívás a tanároknak, mint a tantárgyi ismeretek átadása. Ideális esetben a középiskolai oktatás keretében a tanárok fejlesztik a készségeidet is. A készségeid akkor is fejlődnek, ha észre se vetted, hogy a tanárod éppen olyan órát tartott, vagy olyan feladatot adott neked, ami a készségfejlesztést célozta meg. Az emelt szintű érettségi feladatokon való gyakorlás mindenképpen hasznos és ajánlott, viszont a feladatok sokszor túl összetettek ahhoz, hogy az önálló tanulás során hatékonyan fejlesszenek egy bizonyos készséget. Hatékonyabb olyan tevékenységgel vagy feladattal gyakorolni önállóan, amelyek csak egy adott készség fejlesztését célozzák meg, és nem túl komplexek. A lexikai ismereteket viszonylag egyszerű egy tankönyvből vagy videóból önállóan megtanulni, viszont a készségek hatékony fejlesztéséhez sokszor nagy segítség a tanári irányítás és visszajelzés.

Biológiai ismeretek

A biológia érettségi követelményrendszerének döntő része a biológiai ismereteket sorolja fel, amelyeket tudnod kell az érettségire. Az ismeretek nagyon részletesen vannak taglalva, alapvetően elég jó támpontot nyújtanak ahhoz, hogy jól fel lehessen készülni az érettségire. Viszont nincs benne tételesen minden ismeret a követelményekben, amit tudnod kell. A követelményrendszer alapvetően a felkészítő tanároknak szól, mivel ők tisztában vannak azzal, hogy nagy vonalakban mi tartozik bele a középiskolai tananyagba, és mi az, ami nem. Tovább bonyolítja a követelményrendszer értelmezését, hogy biológia tanárok elképzelései némiképp eltérhetnek arról, hogy adott tananyagrészt milyen mélységben szükséges megtanulni az érettségire. Egy konkrét példán szemléltetve talán jobban megérthető, hogy miről van szó.

A szív működése a szívciklussal írható le, és ez, mind a régebbi, mind az új követelményrendszerben benne van. Az új követelményrendszerben emelt szintű érettségi kulcsfogalmai között szerepel a „szívciklus szakaszai”, illetve ezzel összefüggésben az alábbi irányelveket adják meg: „Elemezze a szív működését a szívciklus folyamatában (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása).” Ezeken kívül semmilyen információ nincs megadva a szívciklussal kapcsolatban. A „Gyűjtemény a Biológia emelt szintű oktatásához” első kötetének 82. oldala tárgyalja a szívciklust, ahol az egyik szívciklus szakaszt „izovolumetriás relaxáció”-nak nevezi. Alapvetően a középiskolai biológiában kerülni szoktuk a felesleges idegennyelvű kifejezéséket, szóval egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezt a kifejezést valóban tudnod kellene-e az érettségire. Másfelől, ha ezt a tankönyvet használod, akkor jogosan alakul ki benned a benyomás, hogy ezt a kifejezést igenis tudnod kell. És az ehhez hasonló apró részleteket hosszan lehetne sorolni. Megítélni diákként azt, hogy mi az, amit érdemes megtanulni, és mi az, ami szinte biztos, hogy nem lesz benne az érettségiben, meglehetősen nehéz. Továbbá az is ijesztően hangzhat, hogy a tanárok elképzelései se teljesen azonosak az érettségi tananyagról. Viszont annak ellenére, hogy nincs két olyan tanár, aki pont ugyanúgy fogja tanítani az érettségi tananyagot, a tapasztalt felkészítő tanárok értik a dolgukat, nem ezeken az apró eltéréseken fog múlni az érettségid.

A követelményrendszer információi az írásbeli és szóbeli érettségi vizsgákról

Az írásbeli vizsgán egy feladatsort kell megoldanod, és a biológia követelményrendszer némi információt szolgáltat a feladatok jellegéről. Sokkal jobban képbe lehet kerüli a feladatokról, ha megnézel, de még inkább megpróbálsz megoldani egy feladatsort az előző évekből. A szóbeli tételek A.) feladatainak címe nyilvános, és a B.) feladat a követelményrendszer dőlt betűs részeiből kerül ki. Viszont ezek megint csak nem mondanak el sokat a tételek A.) és B.) feladatainak jellegéről. Érdemes megnézni a közétett mintatételeket is, hogy kicsit jobban megértsed, hogy mire számíthatsz a szóbelin.

Most akkor mire jó a követelményrendszer?

A követelményrendszer elég jó támpontot nyújt ahhoz, hogy milyen biológiai ismereteket fognak kérdezni az érettségin. Nincs minden ismeretelem leírva benne, de ez terjedelmi okok miatt nem is lenne célszerű. Az már talán kevésbé világos, hogy milyen részletességgel kell tudni a követelményrendszerben körül határolt ismeretanyagot. (Egy átlagos középiskola átlagos biológia órájához képest sokkal részletesebben.) A követelményrendszer kevés közérthető információt szolgáltat arról, hogy milyen feladatokat kell majd megoldani az érettségin, és hogy az elvárt készségek számonkérése hogyan van beleépítve az érettségi feladatokba.

Hogyan használjam a követelményrendszert?

Egy ideális világban neked, mint diáknak, egyáltalán nem kellene foglalkoznod a követelményrendszerrel. A tankönyvek egészen pontosan az érettségi tananyagát tartalmaznák, se többet, se kevesebbet. A biológia érettségihez szükséges kompetenciákat is megszerezted volna már a közoktatásban, és egy tapasztalt felkészítő tanár állna melletted, aki segíti a felkészülésedet. A valóságban könnyen lehet, hogy egyedül próbálsz meg felkészülni az érettségire. Amennyiben a biológia érettségin elvárt készségeid erősek, az egyben azt is valószínűsíti, hogy a követelményrendszer alapján össze tudod gyűjteni a megfelelő tananyagokat, ellenőrizni és szintetizálni tudod az információkat. A követelményrendszer irányt tud mutatni a felkészülésedhez, és az önállóan tanulásod is hatékony leszel. Ha a készségeid nem annyira erősek, akkor valószínűleg jóval nehezebben tudsz felkészülni önállóan, mert a hiányzó készségek jó eséllyel alacsony hatásfokúvá fogják tenni a felkészülésed. Ha az iskolában nincsen megfelelő felkészítő tanárod, érdemes lehet részt venni egy magántanár óráin vagy kereseni egy tanfolyamot, ahol segítenek a készségeid fejlesztésében és az érettségire való felkészülésben.