Projektmunka a középszintű biológia érettségin

A középszintű biológia érettségi szóbeli vizsgáján egy projektmunkával helyettesítheted a tételek B.) feladatait, amennyiben az érettségi idején még középiskolába jársz. A projektmunka egy önállóan elvégzett, tudományos jellegű kísérlet vagy megfigyelés, illetve a vizsgálat leírása egy projektdolgozatban és bemutatása a szóbeli vizsgán. A projektdolgozat a szakdolgozatokhoz hasonló szerkezeti részekből és tartalmi elemekből áll, bár a szakdolgozatoknál lényegesen rövidebb. A projektmunkát a szóbeli vizsgán röviden be kell mutatnod, így a projektdolgozat mellett egy rövid, pár diát tartalmazó előadást is érdemes készítened.

A projektmunka elkészítésének és bemutatásának menete

1.) Konzulens tanár felkérése

A projektmunkához az érettségi jelentkezés előtt fel kell kérned az iskolád egyik biológia szaktanárát, hogy legyen a projektmunkád konzulens tanára. (A konzultáció szó szakmai tanácsadást jelent, és az ezt végző személyt konzulensnek hívják.) Érdemes minél előbb beszélni az iskolád biológia tanáraival, ne hagyd az utolsó pillanatra a felkérést. A projektmunka elkészítésébe külső konzulenst is bevonhatsz, aki egy másik szaktanárnak vagy legalábbis szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet. A külső konzulens bevonásához a konzulens szaktanár előzetes jóváhagyása szükséges.

2.) Témaválasztás

A projektmunka témáját kitalálhatod te magad, de megkérheted a konzulens tanárodat is, hogy javasoljon egyet. A témát a konzulens tanárnak mindenképpen jóvá kell hagynia. A témát az érettségi jelentkezés előtt kell kiválasztani. A témaválasztás mellett érdemes a konzulens tanároddal a projektdolgozat formai és tartalmi elemeivel kapcsolatos elvárásairól is beszélned.

3.) Projektmunka bejelentése

Az érettségi jelentkezéskor jelezned kell, hogy a projektmunkát választod a tételek B.) feladatai helyett. A konzulens tanár által jóváhagyott témát szintén csatolnod kell a jelentkezéshez.

4.) A projektmunka kivitelezése, a projektdolgozat elkészítése és konzultáció

A tudományos jellegű vizsgálatot, amely a projektmunka alapja, önállóan kell végrehajtanod, és a vizsgálatot dokumentáló projektdolgozatot is neked kell megírnod. A konzulens tanárod ellenőrzi a munkádat, és szükség esetén tanácsokkal lát el. A konzultációk gyakoriságát a konzulens tanárod szabja meg, de legalább egyszer konzultálnotok kell. A konzultációkról szóló igazolást a konzulens tanárod az aláírásával hitelesíti. Ha külső konzulens segíti a munkádat, akkor a konzulens szaktanár a külső konzulens nyilatkozata alapján állítja ki a konzultációról szóló igazolást.

5.) A projektdolgozat beadása

A projektdolgozatot az adott vizsgaidőszak írásbeli vizsgáinak a kezdetéig kell benyújtanod az iskolád igazgatójának a konzultációk igazolásával egyetemben. Ha nem sikerül határidőre leadnod a projektdolgozatot, akkor a szóbeli vizsgán a tétel B.) feladatából kell felelned.

6.) A projektmunka bemutatása a szóbeli érettségi vizsgán

A projektmunkádat a projektdolgozatod és a szóbeli vizsgán történő előadásod alapján értékelik. A vizsgáztató szaktanár a projektdolgozatot a szóbeli vizsga előtt átnézi és lepontozza. (Itt hozzá kell tenni, hogy a konzulens és vizsgáztató tanár gyakran egy személy.) A szóbeli során nem csak az előadásod értékelik, hanem a projektmunkával kapcsolatos kérdésekre adott válaszaidat is. Mind a projektdolgozatra, mind az előadásra maximálisan 10 pontot kaphatsz, tehát a legjobb esetben összesen 20 pontot érhet a teljes projektmunka.

A projektmunka témája

A projektmunka egy önállóan elvégzett, biológiai vonatkozású vizsgálat és annak dokumentációja. A vizsgálat alapvetően kétféle lehet, megfigyelés vagy kísérlet. Ebbe a meghatározásba sok minden belefér. Tehát a témaválasztás meglehetősen kötetlen, de a konzulens tanárodnak jóvá kell hagynia azt. Érdemes röviden leülnöd a konzulens tanároddal átbeszélni a lehetséges témákat. A választott témának nem kell tudományos értelemben új eredményt feltárnia, választhatsz olyat is, aminek az eredményét előre sejteni lehet. A vizsgálatot természetesen ebben az esetben is végre kell hajtanod.

A témaválasztásnál érdemes figyelembe venned, hogy mennyi munkát igényel a megfigyelés vagy kísérlet végrehajtása. Ha több napot, esetleg több mint egy hetet igényel a végrehajtás, illetve a projektdolgozat elkészítésével és szóbeli vizsga prezentációra való felkészüléssel is egészen biztosan jó pár napot eltöltesz, akkor lehet, hogy egyszerűbb a szóbeli tételek B.) feladataira felkészülnöd. Ha a konzulens tanár az előzetes egyeztetések során csak olyan témát engedélyezne, ami nagy energia befektetéssel jár, nyugodtan változtass az előzetes elképzeléseden, és válaszd a szóbeli tételek B.) feladatait.

A tudományos jellegű vizsgálat a projektmunkában

A projektmunka vizsgálata egy önállóan elvégzett megfigyelés vagy kísérlet. A megfigyelés általában egy jelenség megfigyelését vagy más módon történő észlelését jelenti anélkül, hogy szándékosan beavatkoznál vagy manipulálnád a megfigyelés tárgyát. Például hollók viselkedésének megfigyelése a szabadban, messziről, távcsővel. A kísérlet magában foglalja a kísérletben vizsgált változók szándékos megváltoztatását a hatások megfigyelése és a köztük lévő ok-okozati összefüggések megállapítása érdekében. Például fogságban tartott hollók tanulásának tanulmányozása különböző, előre meghatározott feladat végrehajtatásával. A megfigyelés alapvetően passzívnak tekinthető, míg a kísérletben a vizsgálatot végző aktív és kontrollálja a kísérlet körülményeit. A megfigyelések és kísérletek rendkívül változatosak lehetnek. Alapvetően a megfigyelés vagy kísérlet tárgyára jellemzőek a vizsgálat paraméterei.

A vizsgálat körülményeit és a belőle nyert adatokat – más néven az eredményeket – a jegyzőkönyv rögzíti. A jegyzőkönyvben szereplő adatok alapvetően a megfigyelés és kísérlet jellegétől függenek. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány tipikus adatot.

A vizsgálat helye és ideje.
A vizsgálat tárgyának vagy tárgyainak a jellemzői.
A független és függő változók értékei
Kísérlet esetén a felhasznált kontrollok leírása.

A projektdolgozat felépítése és tartalma

A projektdolgozat felépítéséről explicit módon egyetlen egy mondat szerepel a követelményrendszerben: „A projektmunka produktuma a projektdolgozat, amely tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját.” A követelményrendszer más részeinek implicit információiból az derül ki, hogy a projektdolgozat egy leegyszerűsített szakdolgozathoz hasonlít a leginkább. A projektdolgozat hossza viszont jóval rövidebb. A projektdolgozat hossza 15.000-30.000 leütés szóközökkel együtt. Ez nagyjából 2.000-4.000 szót (7-15 oldalt 12-es betűmérettel és másfeles sorközzel) jelent szemben a szakdolgozatok átlagos 10.000-15.000 szavas terjedelmével.

A projektdolgozat rövid leírása a követelményrendszerben tág teret ad az interpretációra. Nem meglepő, hogy a biológia tanárok különböző módon képzelik el a projektdolgozat formai és tartalmi elemeit. Érdemes a konzulens tanároddal a formai és tartalmi elvárásokról még a téma leadása előtt értekezni. Ha a konzulens tanárodnak olyan elvárásai vannak, amik nehezen teljesíthetőek (Például egy szakdolgozat hosszát vagy szakmai minőségét megközelítő projektdolgozatot vár el.), akkor lehetséges, hogy jobban jársz a szóbeli tételek B.) feladataival. A lejjebb olvasható projektdolgozat felépítés sem kőbe vésett a követelményrendszer tág interpretálhatósága miatt, alapvetően a tudományos dolgozatokra vonatkozó általános elveket követi.

Cím és címlap

Két fő szempontnak kell megfelelnie a címnek. Egyfelől pontosan kell leírnia a projektmunka lényegét, másfelől nem szabad túl hosszúnak lennie. A cím általában a dolgozat első lapján, a címlapon, szerepel, ahol még szintén feltűntetheted a nevedet, az iskolád nevét, a konzulens tanár nevét, a dolgozat elkészültének helyét és évszámát.

Tartalomjegyzék

Nem feltétlen kötelező, hiszen a projektdolgozat rövid, elég egyszerű átlapozni. A tartalomjegyzék akár a dolgozat végére is kerülhet.

Bevezetés

A bevezetés fejezetben található meg a tudományos kérdés- avagy problémafelvetés egyértelmű és rövid leírása, amire a projektmunka választ keres. Szintén a bevezetés feladata elegendő háttérinformációt adni ahhoz, hogy a megfelelő tudományos felkészültségű, de az adott témában nem jártas olvasó megérthesse a projektet. Általában a szakirodalom áttekintésével kezdődik a bevezetés, és a kérdésfelvetéssel végződik.

A bevezető hossza a teljes projektdolgozat 2000-4000 szavából ne legyen több mint 700-1500 szó. A bevezetésben található meg a szakirodalomra hivatkozások jórésze (A hivatkozásokról picit lejjebb, az „Irodalom” című bekezdésben olvashatsz többet.) A dolgozatod természettudományos munka lesz, tehát olyan szakirodalmat válasszál, amely megfelel a tudományos standardoknak. Kerüld el az elavult, áltudományos, spirituális, misztikus vagy ideológiákkal átitatott műveket. A konzulens tanárod megkérheted, hogy ajánljon irodalmat. A kérdésfelvetés lehetőleg ne legyen pár mondatnál több, mert szakmailag értékesebb, ha precízen és röviden meg tudod fogalmazni, hogy mi a projektmunkád lényege.

A tudományos dolgozatokban a bevezetést szinte mindig megelőzi egy rövid, pár száz szavas összefoglaló, amelyet absztraktnak is hívhatnak. A követelményrendszerben nincs utalás arra, hogy kellene összefoglaló (vagy absztrakt) a projektdolgozatban, és a dolgozat hossza se feltétlen indokolja a szükségességét, így csak akkor érdemes a dolgozatba belerakni, ha a konzulens tanár kifejezetten kéri.

Módszerek

A módszerek fejezet tartalmazza az összes adatot, amelyek a vizsgálatot jellemezték és annak eredményét befolyásolhatták. Például milyen eszközökkel, hol, mikor történt. A szükséges adatok a megfigyelés vagy a kísérlet jellegétől függenek. Elvileg a módszerek leírásának megfelelően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy más is megfelelő pontossággal tudja megismételni a vizsgálatodat.

Eredmények és következtetések

A követelményrendszer együtt kezeli a tudományos dolgozatokban legtöbbször külön fejezetet képző eredményeket és következtetéseket (az utóbbi tárgylás vagy diszkusszió más néven). Esetleg ketté lehet bontani ez ezt a fejezetet a tudományos dolgozatokhoz hasonlóan, de a következtetések rész megírása a legelvontabb egy tudományos dolgozatban, így általában egyszerűbb, ha ez nem egy külön fejezet, és nem tesz többet ki a projektdolgozatból, mint egy bekezdést.

Az eredmények rész objektív módon mutatja be a projektmunka során gyűjtött adatokat vagy információkat. Ez a rész sokszor saját ábrákat, diagramokat vagy táblázatokat tartalmaz, amelyek megkönnyítik az információk áttekintését. Az ábrák és diagramok elkészítésénél ügyelj arra, hogy ne legyenek hiányosak a megadott információk. Például, ha koordinátarendszerben ábrázolsz valamit, mindkét tengelyen legyen feltüntetve az ábrázolt mennyiség és annak mértékegysége, vagy a mikroszkópos képről ne hiányozzon a nagyítás mértéke. Mivel az eredmények rész a vizsgálat adatait tartalmazza, ritkán szoktak benne előfordulni hivatkozások.

A következtetések részben a saját eredményeidet veted össze a szakirodalommal, hasonlóan a bevezetéshez. Mindkét rész természetesen sok hivatkozást tartalmaz. A különbség a kettő között az, hogy a bevezetésben a szakirodalmat a saját eredményeidtől függetlenül mutatod be, amíg a következtetésekben kifejezetten a saját eredményeid tükrében tekintesz rá. A valóságban a dolgozat megírásakor már tisztában vagy a saját eredményeiddel, tehát kifejezetten ügyelned kell arra, hogy a szakirodalmat a megfelelő módon használjad fel a két részben. A következtetés részben tipikusak az olyan jellegű információk, hogy valamelyik eredményed milyen más, már közölt adattal egyezik meg, illetve, hogy milyennel nem. Szintén tartalmazhat feltételezéseket az eredményekkel kapcsolatban, de ezeknél világosan kell jelezned, hogy ezek nem bizonyított tények. A szakirodalom adataitól való eltérés lehetséges okaira is kitérhetsz.

Irodalom

Az irodalom vagy irodalomjegyzék fejezet tartalmazza a hivatkozott források teljes információját, amely alapján azok megkereshetőek. Hivatkozásnak nevezünk egy olyan információt, amely megmutatja, hogy egy adott adat, szöveg vagy gondolat honnan származik. A projektdolgozat hossza, illetve tudományos színvonala ritkán igényel többet, mint összesen 10 hivatkozást.

Egy hivatkozás két részből áll. A dolgozat szövegében a hivatkozásokat a megfelelő szövegrészhez rendelt számok jelölik a feltűnés sorrendjében. Az irodalomjegyzék fejezetben a szövegben feltűnő hivatkozási számokhoz rendelve, sorrendben találhatók meg a források. Ezek sokfélék lehetnek, például tudományos cikkek, könyvek vagy akár honlapcímek is. A feltűntetett adatok a forrás típusa szerint változnak. Egy tudományos cikk esetében elég tipikus a címnek, a szerzők nevének, a publikálás évszámának, folyóirat nevének és az oldalszámoknak a megadása, de értelemszerűen, egy könyvnél a folyóirat neve nem értelmezhető. Például így nézhet ki egy szövegben elhelyezett hivatkozási szám és a hozzá tartozó, a visszakeresést lehetővé tevő információ az irodalomjegyzék fejezetben:

…a betegség kizárható. A legtöbb esetben viszont 105 nmol/l-nél magasabb értékek figyelhetőek meg a beteg újszülöttekben, de 36 nmol/l-nél magasabb értékeknél már a diagnózis felállítható (17). Amikor koraszülött…

17.) Doleschall M., Török D., Mészáros K., Luczay A., Halász Z., Németh K., Szücs N., Kiss R., Tőke J., Sólyom J., Fekete Gy., Patócs A., Igaz P., Tóth M. (2018) Szteroid-21-hidroxiláz-deficientia, a congenitalis adrenalis hyperplasia leggyakoribb oka. Orvosi Hetilap, 159(7), 269-277. o.

Elvileg lehetséges lenne a teljes forrást (például egy könyvcímet a szerző nevével és a kiadás évével) a szövegbe illeszteni egy zárójelben, de a tudomány cikkek akár 10 feletti hivatkozást is tartalmazhatnak egy bekezdésben, szóval a teljes forrás szövegbe illesztése olvashatatlanná tenné magát a cikk szövegét.

A projektdolgozat egészére vonatkozó általános elvek

A tudományos dolgozatoknak nem pusztán a felépítése és a fejezeteinek a tartalma meglehetősen kötött, ideális esetben más, az egész dolgozatra kiterjedő elveknek is érvényesülniük kell:

Koherencia: A gondolatmenetnek végig követhetőnek és következetesnek kell lennie. A következetességet nem csak a bekezdésen vagy fejezeten belül kell érvényesíteni, hanem a dolgozat egészében is. Például egymásnak ellentmondó gondolatok ne legyenek a dolgozatban, vagy kerüld el a felesleges ismétléseket.
Tördelés: A tördelés a fejezeteken belüli gondolati egységek bekezdésekbe rendezését jelenti, és nagyban segíti a dolgozat áttekinthetőségét. Az egyes bekezdések között nagyobb tartalmi ugrások lehetnek, mint a mondatok között, viszont kisebbek, mint a fejezetek között. Szintén a tördelés részét képezi az ábrák és táblázatok helyes szövegbe illesztése. Például egy táblázat semmiképpen se nyúljon át két oldal között.
Kohézió: A koherenciánál rövidebb hatótávú elv, az egyes mondatok egymáshoz kapcsolódására vonatkozik. A mondatok értelmének kapcsolódnia kell az előzőekhez és az utánuk következőkhöz, kerülendőek az éles gondolati ugrások a szomszédos mondatok között.
Szaknyelv: Nem elvárás a szaknyelv használata egy BSc vagy MSc szakdolgozat szintjén, de törekedj a minél világosabb és szakszerűbb megfogalmazásra.
Helyesírás: A helyesírásra szintén ügyelj. A nyelvi modellekre épülő mesterséges intelligenciák kellő körültekintéssel jól használhatók a nyelvtani és stilisztikai hibák javítására.
Hivatkozások: Szó szerint nem szoktak egy mondatnál hosszabb szöveget idézni más forrásokból. Tehát egy teljes bekezdés szó szerinti átvétele még akkor sem igazán elfogadható, ha meg van jelölve, hogy honnan származik. Elvileg minden egyes alkalommal hivatkozni kell (a dolgozat szövegébe illeszteni a hivatkozás számát) ugyanazt a forrást, ahányszor valamit átvettél belőle. Általában úgy kerülik el, hogy ugyanannak a forrásnak minden egyes átvett mondatánál vagy gondolatánál hivatkozni kelljen, hogy nem szó szerint veszik át a mondatokat. Ilyenkor csak időnként kell az adott mű hivatkozási számát a szövegbe szúrni.

A projektmunkáról biológia tanároknak

A követelményrendszer meglehetősen kevés explicit információt ad a projektmunkáról és a projektmunka alapján készülő projektdolgozatról, így mindkettő tág keretek között interpretálható. Nem tudhatjuk, hogy mi volt a követelményrendszer szerzőinek az elképzelése, de implicit módon számos dolog utal arra, hogy feltehetőleg egy rövid, leegyszerűsített tudományos kutatásként és dolgozatként képzelték el a projektmunkát és a projektdolgozatot. A továbbiak erre a feltételezésre fognak épülni. Természetesen a projektmunka és projektdolgozat eltérő interpretációi merőben más irányt szabhatnak a velük kapcsolatos elképzeléseknek és következtetéseknek.

Az egyetemi képzésben a szakdolgozat az egyetem alatt elsajátított szakmai jártasság bizonyítását, illetve a kutatásra és a magasabb szintű tudományos dolgozatok megírására történő felkészülést szolgálja. A szakdolgozatnál magasabb szintű tudományos mű a PhD dolgozat és a tudományos cikk. A tudományban a PhD fokozat megszerzése jogosít fel az önálló kutatásra, és magasabb szintű egyetemi pozíciók betöltéséhez is elvárják. A tudományos életben alapvetően a tudományos cikkeket tartják számon, amelyek a tudományos dolgozatok legmagasabb minőségi szintjét képviselik. A tudományos cikkekben rendkívül ritkán szoktak PhD dolgozatokra hivatkozni, szakdolgozatokra szinte soha, hiszen ezek a dolgozatok alapvetően a posztgraduális és graduális képzettségi szintek megszerzéséhez szükségesek.

A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy milyen szerepet szántak a projektmunkának és projektdolgozatnak a közoktatás és egyetemi oktatás egységes folyamatában? A diákok szempontjából megfogalmazva, mit fog a diák nyerni azzal, ha a projektmunkát választja, és nem a szóbeli érettségi tételek B.) feladatait? Ez azért is kulcskérdés, mert a projektmunka elvégzése és a projektdolgozat megírása lényegesen nagyobb energiabefektetést igényel, mint felkészülni a B.) feladatokra. A továbbiakban a fenti kérdésekre keresünk választ, illetve arra tesszünk ajánlásokat, hogyan lehet a projektmunkába befektetett energia mennyiségét közelíteni a B.) feladatok megtanulásához szükséges energiabefektetéshez.

1.) A projektmunka vizsgálati részének könnyen, rövid idő alatt végrehajthatónak kell lennie.

A projektdolgozat megírása eleve időigényes, tehát egy napnál hosszabb vagy heteken át elhúzódó vizsgálatot vagy vizsgálatsorozatot választani ritkán reális elvárás.

2.) A projektmunka vizsgálata vagy a projektdolgozat származhat előzetes tevékenységekből.

Elképzelhető, hogy az érettségiző a középiskolai oktatáshoz kapcsolódóan vagy attól függetlenül olyan biológiai vizsgálatokat végzett, vagy olyan vizsgálatokban vett részt, amelyek elfogadhatóak a projektmunka vizsgálatának. Ilyen lehet egy iskolai terepgyakorlaton végzett vizsgálat, vagy a kötelező közösségi munka kereteiben elvégzett biológia vizsgálat. A pályázatok és versenyekre elkészített tudományos dolgozatok szintén képezhetik az alapját a projektdolgozatnak.

Az egyetemi szakdolgozat kontextusába helyezve az ajánlást, fontos érteni, hogy a szakdolgozat nagyon ritkán teljesen önálló munka. A tudományos kutatás csapatmunka, a szakdolgozó általában a témavezetőjének a kutatásain dolgozik. A tudományos szövegeknél szintén jellemző a szövegek többszöri átdolgozása és felhasználása. Például a Semmelweis Egyetem rektori pályázata lehetővé teszi az egyetemi hallgatóknak egy szakdolgozattal nagyjából egyenértékű tudományos dolgozat beadását. A díjazott pályaműveket elfogadják szakdolgozatnak, de a díjat nem nyert pályaművekből némi átdolgozás után, szintén szakdolgozatok készülnek.

3.) Irreális és felesleges elvárni egy BSc vagy MSc szakdolgozat színvonalát akárcsak megközelítő projektdolgozatot.

A tudomány dolgozatok színvonalát jól tükrözi a hivatkozások száma és minősége. Habár a szakdolgozatok akár 30-40 hivatkozást is tartalmazhatnak, a szakdolgozók töredéke olvasta el az összes forrást, amely a szakdolgozatában szerepel. A szakdolgozatukkal kapcsolatos tudásuk jellemzően 5-10 tudományos cikkre és a témavezetővel történt megbeszélésekre épül. A projektmunkát választó tanulótól reálisan az várható el, hogy 2-3 forrás alapján írja meg a projektdolgozatot. Természetesen érdemes ennél több hivatkozást szerepeltetni a projektdolgozatban, de ezek csak bizonyos adatok, információk és gondolatok átemelését jelzik. Az összes többi tudományos kritériumra nem térünk ki, de a színvonalra vonatkozó alapelv azokra éppúgy vonatkozik.

4.) Próbáljunk meg a projektmunkával olyat tanítani a diákoknak, ami a hasznukra válik az jövőben.

A projektmunka, mint a középszintű biológia érettségi választható része, az egyetemi szakdolgozatokhoz hasonlóan esetleg alkalmas lehet a középiskolában megszerzett tudás bizonyítására. A másik funkciója a következő szintű tudományos dolgozatra, a szakdolgozatra való felkészülés lehet. Az előbbi funkciót hagyományosan az érettségi vizsga látja el a középiskolában, a tudományos dolgozatok elkészítése a felsőoktatási képzés lezárásában tradicionális. A tudományos művek írásának a gyakoroltatásával a legnagyobb gond, hogy már a szakdolgozat elkészítése is leginkább azoknak hasznos, akik tudományos pályára készülnek. Ha a középiskolai oktatásban gondolkodunk, a természettudomány tagozatos osztályok a legalkalmasabbak a tudományos pályára való felkészítésben. A biológiából középszinten érettségizők ritkán orientálódnak a tudományok irányába, elenyésző részük fog tudományos pályát választani a jövőben. Tehát nekik nem tanít hasznos tudást a projektmunka elvégzése önmagában. Lehet, hogy nem teljesen véletlenül fogalmazzák meg a diákok a kritikát, hogy az iskola több olyan tudást taníthatna nekik, amit az iskola elvégzése után is jól tudnak hasznosítani.

A projektmunka közvetve viszont alkalmas lehet a munka világában hasznos készségek elsajátítására. Az egyik ilyen készség az, hogy kontrollálni tudjuk a befektetett energia mennyiséget egy feladat végrehajtása kapcsán. A való életben sokszor csak limitált időt kapunk egy feladat elvégzésre, és elég, ha egy bizonyos minőséget elérünk, nem cél a lehető legmagasabb minőség biztosítása. Ha így kezeljük a projektmunkát, ehhez adunk hasznos tanácsokat és erre biztatjuk az érettségizőt, akkor a projektmunkába fektetett energiamennyiség reálisabb lesz a B.) feladatokra felkészüléshez képest, és egyúttal univerzálisan használható készséget fejlesztünk.

Szintén megfontolandó a nyelvi modellekre alapuló mesterséges intelligenciák felhasználása a bevezető fejezet megírásához. A mesterséges intelligenciák stilisztikai szempontból jobb bevezetőt tudnak írni, mint a középiskolás diákok döntő része. A felhasznált irodalmat is tételesen meg tudják adni. A kritikai gondolkodásra viszont képtelenek, így a szakmai tartalom és hivatkozások ellenőrzése elengedhetetlen. Szintén szükséges lehet az információk kiegészítése, és az esetleges hibák javítására. A jövőben jó eséllyel elterjedt lesz a mesterséges intelligenciák használata a szövegek létrehozásához, alkalmazásukkal ráadásul a projektdolgozat elkészítésének ideje is lerövidül.

Biológia projektmunka